A kéngomba, a fák törzsén élő gomba, nagyon feltűnő.Kevesen tudják, hogy ehető is.Különösen tavasszal, amikor fiatal termései még zsengék.
A sárgás-narancsos kéngomba (Laetiporus sulphureus) nem egy hagyományos tavaszi gomba, amely minden gombaszedő kosarában megjelenik.Ennek ellenére figyelmet érdemel.
A kihagyhatatlan csoroszlya
A mikológusok nem tudnak megegyezni a gomba legjobb elnevezésében, ezért az atlaszokban kénes kóró vagy kénes kóró néven is megtalálható.Az egyik legszembetűnőbb gombafajta, amit el lehet képzelni – hatalmas, akár több kilogramm súlyú, legyező alakú termőtesteket hoz létre a fák törzsén, amelyek akár egy mozgó vonatról is megfigyelhetők.A termőtestek friss széle élénk kénsárga, az idősebb részek narancssárga színűek.Számos lombhullató fán nő (pl.akác-, dió-, tölgy-, nyár-, fűz- vagy gyümölcsfákon).
Az ireceptar.cz archívuma
Sárga-narancssárga kénbogár (Laetiporus sulphureus).
Kénköves bogár a konyhában
A kénfű ehető, és ha megfelelően szedik, nagyon ízletes.
- A kénfát panírozni és sütni lehet, mint egy steaket.
- Sültként elkészítve kiváló.
A legfinomabb állítólag a fűzfából és a nyárfából készül.Főzésre csak a fiatal, lédús, éles késsel könnyen átszúrható gyümölcsök alkalmasak.
A sárgás-narancsos kéngombát tavasszal érdemes vadászni, hiszen friss és zsenge állapotában a legfinomabb! Valóban különleges látványt nyújt a természettől, és az íze sem csalódás.